A kaktuszok elentmondĂĄsos evolĂşciĂłja


A kaktuszok a növĂŠnyvilĂĄg különös ĂŠs egyedi kĂŠpviselõi. TestfelĂŠpĂ­tĂŠsük ĂŠs ĂŠletmĂłdjuk lehetõvĂŠ teszi, hogy a rossz vĂ­zgazdĂĄlkodĂĄsĂş talajokon, s emellett kevesebb csapadĂŠkot biztosĂ­tĂł ĂŠghajlaton ĂŠljenek.
Rendszertanilag a Cactaeae csalĂĄd a zĂĄrvatermõ, virĂĄgos növĂŠnyek rendjĂŠhez tartozik, s hĂĄrom alcsalĂĄdra oszlik: Peireskioidae, Opuntioidae ĂŠs Cereoidae.
FejlõdĂŠstanilag a Peireskioidae alcsalĂĄdot tartjĂĄk a legõsibb kaktuszoknak, mivel mĂŠg valĂłdi levelekkel rendelkeznek, ezt az Opuntioidae (Engler) alcsalĂĄd követi. Ennek ellentmond a következõ tĂŠny:
Az evolĂşciĂł tanĂ­tĂĄsa szerint az õskorszak kezdetĂŠn a Földön csak egyetlen kontinens lĂŠtezett. Azok a növĂŠnyek, amelyek ebben a korszakban alakultak ki következĂŠskĂŠppen minden kontinensen megtalĂĄlhatĂłak (pl. a mohĂĄk, zuzmĂłk, moszatok, fenyõfĂŠlĂŠk stb.) EzutĂĄn a kontinens kettĂŠszakadt, egy ĂŠszaki ĂŠs egy dĂŠli kontinenst alkotva. Azok a növĂŠnyek, amelyek ebben az idõszakban jelentek meg jelen vannak az ĂŠszaki, illetve a dĂŠli kontinensek mindenikĂŠn (pl. az orchideĂĄk, bromĂŠliĂĄk dĂŠlen, az ĂŠszaki fĂŠltekĂŠn a tölgy,a bükk stb.). EzutĂĄn tagolĂłdott tovĂĄbb a szĂĄrazföld, s alakultak ki a kontinensek. Az ebben az idõben kialakult növĂŠnycsalĂĄdok elterjedĂŠsĂŠnek ĂŠles hatĂĄrt szabnak a kontinensek hatĂĄrai.
A kaktuszok csalĂĄdja kizĂĄrĂłlag az amerikai kontinensen honos, egyetlen faj kivĂŠtelĂŠvel. ElvĂĄrnĂĄnk, hogy ez a Peireskia legyen, de nem Ă­gy van. Ez a faj az epiphiton Rhipsalis, amely megtalĂĄlhatĂł az indiai trĂłpusok erdeitõl, az afrikai trĂłpusi erdõn ĂĄt a dĂŠl amerikai erdõkig. Ez arrĂłl tanĂşskodik, hogy ez a faj az õskontinens szĂŠtvĂĄlĂĄsa utĂĄn, a kontinensek vĂŠgleges tagolĂłdĂĄsa elõtt alakult ki. Ezzel ellentĂŠtben a Peireskioideae alcsalĂĄd tagjai csak az amerikai kontinensen honosak, FloridĂĄtĂłl ArgentĂ­nĂĄig, tehĂĄt sokkal fiatalabb, mint a Rhipsalis. Logikus, hogy nem lehet a kaktuszok legõsibb alcsalĂĄdja.
Ez a logikus tĂŠny azonban Ăşjabb bonyodalmakat szül a kaktuszok törzsfejlõdĂŠsi elmĂŠlete szĂĄmĂĄra.
Szakemberek szerint a tövis ĂĄtalakult levĂŠl. A legõsibb kaktusznak, a Rhipsalis-nak azonban nincs levele, sõt egyetlen epiphiton faj sem rendelkezik csökevĂŠnyes levĂŠlmaradvĂĄnyokkal sem. AreolĂĄikon nĂŠhĂĄny sörteszerû tüske van jelen, amelyek azonban nem tövisek, sõt, szerkezetileg annyira eltĂŠrnek, hogy mĂŠg kezdetleges töviseknek sem nevezhetõek. TeljessĂŠggel hiĂĄnyzik a podĂĄrium. A Rhipsalis mĂŠgis közvetlen rokonsĂĄgban ĂĄll a tövisekkel ĂŠs levĂŠllel rendelkezõ Peireskia-val, amit a virĂĄg szerkezete bizonyĂ­t: csak nekik vannak szabadszirmĂş virĂĄgaik a kaktuszok csalĂĄdjĂĄban, szöveteiknek vĂ­zmegtartĂł tulajdonsĂĄga (szukkulenciĂĄja) mindkettõnek minimĂĄlis, ha nem teljessĂŠggel hiĂĄnyzik. Genetikai szerkezetük is hasonlĂ­t, habĂĄr ez a Rhipsalis ĂŠs a Cereoideae alcsalĂĄd közt több azonossĂĄgot mutat. Ezek a tĂŠnyek több kĂŠrdĂŠst is felvetnek: hogyan alakult ki a Peireskia ĂŠs az OpuntiĂĄ fajok levĂŠlzete, ha a legõsibb kaktusz mĂĄr levĂŠltelen volt? Mire szolgĂĄltak? Ha a Cereus fĂŠlĂŠk a Rhipsalis-bĂłl fejlõdtek ki, ahogy a genetikai hasonlĂłsĂĄgbĂłl következtetni lehetne, mi alakult ĂĄt tövissĂŠ? Meglehet, hogy a levelek ĂŠs a tövisek egyidõben fejlõdtek ki a leveles kaktuszokon? A Cereusz fĂŠlĂŠken pedig csak a tövisek fejlõdtek ki? (Figyelemre mĂŠltĂł, hogy a levelek mellett mindig jelen vannak a teljesen kifejlett tövisek is, de csak levelek tövis nĂŠlkül, vagy kezdetleges tövisek, esetleg ĂĄtmenetek, nincsenek egyetlen kaktuszpĂŠldĂĄnyon sem). Ezeket a kĂŠrdĂŠseket morfofunkcionĂĄlis szempontbĂłl is nehĂŠz megvĂĄlaszolni, azonban ha genetikailag is meg akarjuk indokolni (ami pedig elkerülhetetlen) a helyzet rendkĂ­vül bonyolulttĂĄ vĂĄlik, hisz a levelek, vagy a tövisek megjelenĂŠse genetikai informĂĄciĂł hozzĂĄadĂĄsĂĄt teszi szüksĂŠgessĂŠ, s ismereteink szerint nem lĂŠtezik olyan termĂŠszetes folyamat, amely a genetikai informĂĄciĂł gazdagodĂĄsĂĄhoz vezetne. Az ĂŠlõ szervezet kĂŠpes informĂĄciĂłt veszĂ­teni, nyerni azonban (a kĂłdolĂĄsi rendszer bonyolultsĂĄga miatt) soha.
A következõ kĂŠrdĂŠs az lenne, hogyan került fel a Rhipsalis a fĂĄra? Van-e erre elfogadhatĂł vĂĄlasz?

HorvĂĄth IldikĂł

BuzĂĄsbesenyö, RomĂĄnia

Copyright Asociaţia Aztekium Asociatia Aztekium. Cactus Satu Mare Toate drepturile rezervate.

Publicat la data de: 2012-03-16