Kaktuszok rendszertani besorolása



A kaktuszok ( Cactaceae ) helyét a nővényvilágban a zárvatermőkön (Angiospermae ) belül a központi magvúak (Centrospermae) rendjében (másképpen szegfűfélék avagy Caryophyllales ) keresték és fogadták el általánosan (CRONOQUIST 1981, DAHLGREN 1980, TAKHTAJAN 1980 ). Hasonlóképpen teljesen világos a család felosztása SCHUMANNra (1899) alapozva a Pereskioideae, Opuntioideae és Cactoideae alcsaládokra. Ez a három rendszertani egység (taxon) a német kutatoknál alcsaládként, az angolszász nyelvterületen nemzetségcsoport szinten, tribus-ként került besorolásra.

A Cactoideae alcsalád felöleli a kb.2000 kaktuszfaj közel 90%-át és emiatt nem csak a legtöbb fajjal bíró, hanem a morfológiailag legváltozatosabbnak számító alcsaládnak is tekinthető. Az egyes nemzetségek körülhatárolása sokszor alig lehetséges, így összevonó (lumping) vagy szétforgácsoló (splitting) koncepció szerint dolgozó szerzőknél 84 nemzetség (HUNT 1967) és kb.230 nemzetség (BACKEBERG 1966) került elismerésre.

A legmodernebb teljes kaktuszrendszer (BUXBAUM 1974, 3 kiadás) megjelenése óta igen sok rendszertanilag jelentős eredmény került nyilvánosságra. A család virágpor-(pollen) morfológiáját LEUENBERGER (1976) dolgozta fel. GIBSON és NOBEL (1986) kőrnyezet-élettani adatok mellett közöltek egész sor morfológiai, anatómiai és kemotaxonómiai adatokat. BARTHLOTT és VOIT (1979) munkásságával kezdődően a magvak elektron-rasztermikroszkopiai vizsgálatai lényeges, új rendszertani bélyegeket tártak fel. RAUH (1979) által számos élőhelyi adat vált ismertté, F RITTER dél amerikai gyűjtőtevékenységének az eredményeit négy kötetben tette közre (1979-1981), számos új fajt irt le.

A kaktuszrendszerek fejlődésen mentek át az idő során, ahogy új ismeretekre tettek szert a szakértők. Legismertebb kaktuszrendszerezők, akik említésre méltóak, kronológiai sorrendben a következők: C.von LINNÉ, P. MILLER, A.H. HAWORTH, A.P. CANDOLLE, J.M.F.von SALM-REIFFER-SCHEID-DYCK, K.M.SCHUMANN, A.BERGER, N.L.BRITTON és J.N.ROSE, C.BACKEBERG, F.BUXBAUM, D.R.HUNT.

BACKEBERG RENDSZERE. Backeberg (1966) Cactaceae Család

Alcsalád-Peireskioideae

Nemzetségcsoport- Peireskiae

Nemzetségek: Peireskia, Rhodocactus

Nemzetségcsoport- Maihuenieae

Nemzetség: Maihuenia

Alcsalád- Opuntioideae

Nemzetségcsoport- Phyllopuntiae

Nemzetségek: Quiabentia, Peireskiopsis

Nemzetségcsoport- Euopuntieae

al-nemzetségcsoport: Cylindropuntiinae

Nemzetségek: Austrocylindropuntia, Pterocactus, Cylindropuntia, Grusonia, Marenopuntia

al-nemzetségcsoport: Sphaeropuntiinae

Nemzetségek: Tephrocactus, Maihueniopsis, Corynopuntia, Micropuntia

al-nemzetségcsoport: Platiopuntiinae

Nemzetségek: Brasiliopuntia, Consolea, Opuntia, Nopalea

Nemzetségcsoport- Pseudopuntieae

Nemzetség: Tacinga

Alcsalád- Cereoideae

Nemzetségcsoport- Hylocereeae

al-nemzetségcsoport: Rhipsalidinae

Nemzetségek: Rhipsalis, Lepismium, Acanthorhipsalis, Pseudorhipsalis, Hatiora, Erythrorhipsalis, Rhipsalidopsis, Epiphyllanthus, Pseudozygocactu, Epiphyllopsis, Schlumbergera, Zygocactus

al-nemzetségcsoport: Phyllocactiinae

Nemzetségek: Cryptocereus, Marniera, Lobeira, Epiphyllum, Eccremocactus, Pseudonopalxochia, Nopalxochia, Chiapasia, Disocactus, Wittia

al-nemzetségcsoport: Hylocereinae

Nemzetségek: Strophocactus, Deamia, Werckleocereus, Selenicereus, Mediocactus, Weberocereus, Wilmattea, Hylocereus, Aporocactus

Nemzetségcsoport- Cereeae

al-nemzetségcsoport: Austrocereinae

Nemzetségek: Pfeiffera, Mila, Corryocactus, Erdisia, Neoraimondia, Neocardenasia, Yungasocereus, Lasiocereus, Armatocereus, Calymmanthium, Brachycereus, Jasminocereus, Stetsonia, Browningia, Gymnocereus, Azureocereus, Clistanthocereus, Loxanthocereus, Winterocereus, Bolivicereus, Borzicactus, Seticereus, Akersia, Seticleistocactus, Cleistocactus, Cephalocleistocactus, Oreocereus, Morawetzia, Denmoza, Arequipa, Submatucana, Matucana, Samaipaticereus, Philippicereus, Setiechinopsis, Trichocereus, Roseocereus, Eulychnia, Rauhocereus, Haageocereus, Pygmaeocereus, Weberbauerocereus, Echinopsis, Leucostele, Helianthocereus, Chamaecereus, Pseudolobivia

al-nemzetségcsoport: Austrocactinae

Nemzetségek: Acantholobivia, Acanthocalycium, Lobivia, Mediolobivia, Aylostera, Rebutia, Sulcorebutia, Austrocactus, Pyrrhocactus, Brasilicactus, Parodia, Wigginsia, Eriocactus, Uebelmannia, Notocactus, Frailea, Blossfeldia, Soehrensia, Oroya, Gymnocalycium, Brachycalycium, Weingarthia, Neowerdermannia, Rodenthiophila, Neochilenia, Horridocactus, Delaetia, Reicheocactus, Neoporteria, Eriosyce, Islaya, Pilocopiapoa, Copiapoa

al-nemzetségcsoport: Boreocereinae

Nemzetségek: Acanthocereus, Peniocereus, Dendrocereus, Neoabbotia, Leptocereus, Leocereus, Zehntnerella, Echinocereus, Wilcoxia, Nyctocereus, Eriocereus, Harrisia, Arthrocereus, Machaerocereus, Heliocereus, Bergerocactus, Rathbunia, Polaskia, Lemaireocereus, Pachycereus, Heliabravoa, Marshallocereus, Rooksbya, Ritterocereus, Carnegiea, Neobuxbaumia, Pterocereus, Marginatocereus, Stenocereus, Isolatocereus, Anisocereus, Escontria, Hertrichocereus, Mitrocereus, Neodawsonia, Cephalocereus, Backebergia, Haseltonia, Myrtillocactus, Lophocereus, Brasilicereus, Monvillrea, Cereus, Castellanosia, Subpilocereus, Pilosocereus, Micranthocereus, Facheiroa, Thrixanthocereus, Pseudoespostoa, Vatricania, Austrocephalocereus, Neobinghamia, Espostoa., Coleocephalocereus, Stephanocereus, Arrojadoa, Melocactus, Discocactus

al-nemzetségcsoport: Boreocactinae

Nemzetségek: Echinocactus, Homalocephala, Astrophytum, Sclerocactus, Leuchtenbergia, Neogomesia, Ferocactus, Hamatocactus, Echinofossulocactus, Coloradoa, Thelocactus, Echinomastus, Utahia, Pediocactus, Gymnocactus, Strombocactus, Obregonia, Toumeya, Navajoa, Pilocanthus, Turbinicarpus, Aztekium, Lophophora, Epithelantha, Glandulicactus, Ancistrocactus, Neolloydia, Neobesseya, Escobaria, Lepidocoryphantha, Coryphantha, Roseocactus, Encephalocarpus, Pelecyphora, Ortegocactus, Solisia, Ariocarpus, Mammillaria, Porfiria, Krainzia, Phellosperma, Dolichothele, Bartschella, Mamillopsis, Cochemiea

A KAKTUSZOK ALKALMAZKODÁSA

A kaktuszfélék családjának valamennyi tagja az Újvilágban, Amerikában honos, úgy északon mint délen. Nagyon egyenetlen a növénycsalád megoszlása, Amerikában, egyes területek igen gazdagok kaktuszokban, máshol pedig hiába keresnénk őket mivel nem megtalálhatók. Kaktuszokban gazdag területeket találhatunk az USA délnyugati államaiban (Kalifornia, Utah, Colorado, Nevada, Arizona, New-Mexiko) és déli államaiban (Texas), valamint Mexikóban, a dél Amerikai államok közül pedig Chile, Peru, Bolívia, Argentina, Brazilia, Uruguay, Paraguay területein. A kaktuszok képesek a legkülönbözőbb éghajlati feltételek között élni. Tudjuk azt hogy a trópusi erdőktől amelyek nyáron esős meleg éghajlatúak, és egészen a magas hegyvidékekig ahol éjszaka a hőmérséklet fagypont alá is süllyedhet, tehát szinte minden övezetben megtalálhatjuk a kaktuszok különféle fajait.

Az Amerikai kontinens növényzeti övei közül, illetve zónái közül a következőkben találtak megfelelő életteret a kaktuszok.

Trópusi őserdők -hegyi zóna

-sziklai növényzet

-tengerpartok

Időszakos trópusi esők öve

Szubtrópusi öv-szubtrópusi őserdők

-babérlombú erdők

-keménylombú erdők

-száraz területek -sivatagok >

-félsivatagok

Mérsékelt öv

Magas hegyek növénytársulásai

 

 

Lörincz István

kertészmérnök

Nagybánya





Asociatia Aztekium. Cactus Satu Mare
http://www.aztekium.ro

Adresa paginii:
http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=51