Kaktuszok talaja




A TALAJ, A TÁPANYAG
 

Sokan titoknak tartják a kaktuszoknak használt talaj összetételét.

Még napjainkban is felvetődik ez a kérdés. Ez nem egy titok.

A kaktuszok neveléséhez használt talajkeveréknek meghatározott fizikai és kémiai követelménynek kell megfelelnie. Szervetlen és szerves anyagokat használunk. A szervetlenek a fizikai, a szervesek a kémiai követelmények kielégítésére szolgálnak. A talaj fontos tulajdonságai: jó szerkezet, víz és tápanyag megkötő illetve –leadó képesség, levegőtartó képesség, kémhatás és az oldott tápanyagok jelenléte.

A kaktuszok igénytelen növények, mostoha körülmények között, gyenge tápanyagellátottságu helyeken is megtelepszenek. Igaz, hogy ilyen körülmények között lassan fejlődnek és a típusukra jellemző habitust, külsőt is csak lassan veszik fel. Gondozott viszonyok között viszont fejlődésük gyors, növekedésük is rövidebb időt vesz igénybe.
Legtöbb faj a savanyú kémhatású talajt igényli (5,5-6,5 pH).
Mint minden növénynél, a kaktuszok esetében is a legfontosabb a három fő növényi tápanyag: nitrogén (N ), foszfor (P ), és kálium (K  ), megfelelő mennyisége és aránya. Fontos ismerni a három tápanyag arányos összetételét, ami N:P:K = 3:1:2 arányszámokkal jelölhető.

A nitrogén (N) a növények szerveinek növekedésére, fejlődésére hat. Kaktuszok esetében a N adagolására vigyázni kell, mert a sok N túlzottan serkenti a növényt fejlődésében, laza szövetfejlődéshez vezet és kevésbé ellenálló alkatot eredményez. A N hiánya viszont megállítja a növény fejlődését és növekedését., a virága és termése csökevényes lesz, vagy a virágzása el is maradhat. Ha nagyon kevés, a növény sárgulását okozhatja.
A foszfor (P) elsősorban a virág és magképződésre hat. Fontos szerepe van még a növényi fehérjék képződésében, a tartalék energia tárolásában. Csak szerves és ásványi vegyületekben fordul elő. Az erősen savas, ill. lúgos közegben a növény nem tudja a P-t felvenni. A P felvételére legkedvezőbb tartományok 5.5—7.0 pH között vannak.
A kálium (K) a sejtállományt befolyásoló tápanyag. Hatására a növények egészségesek, ellenállóak, jó kondíciójúak lesznek, megfelelő mennyiségű jelenléte biztosítja a szép virágzást, megfelelő termést. Erősebb hiánya a növény sorvadását, pusztulását is eredményezheti.
Több fontos ásványi anyag kismértékű jelenléte is fontos a növény táplálkozásában. Ezek az un. mikroelemek, melyek között:
Magnézium (Mg) a klorofill képzőanyaga,
Kalcium (Ca) a sejtfalak erősítője (A mésszel kapcsolatban azonban inkább az a gondunk, hogy hogyan semlegesítsük, mert talajainkban általában túlzott mértékben van jelen.),
Vas (Fe) az oxigénforgalom segítője,
Réz (Cu) a zöld színképzésben játszik fontos szerepet.
Az említett tápanyagokon kívül fontos talajbiológiai tényezők (baktériumok, gombák, egy- és többsejtű állatok) fizikai és kémiai termékei is igen fontosak a növényi szervezetek tápanyagellátásában.
A tápanyag felvételkor mindig a mennyiségben legkevesebb összetevő határozza meg a többi felvehető mennyiség értékét (minimumtörvény).
A talaj fizikai adottságai is jelentősen befolyásolják kaktuszaink egészségi állapotát. Nem közömbös a talaj fizikai állapota, szerkezete.
Nagyon kemény, kötött száraz talajban növényeink finom, tapogató, szívó gyökerei nem tudnak előrehatolni és tápanyagot felvenni, pedig a tápanyagot általában az edény falán, vagy annak közelében találják meg, mert az az öntöző vízzel különösen a porózus cserepekben (kerámia), az öntözővíz által feloldott állapotban odaáramlik. Ezért, még azért is, hogy a gyökér fejlődni tudjon, szükséges, hogy a talaj legyen laza, vízáteresztő, hogy a víz átjárhassa és feloldhassa a benne lévő tápanyagokat, amit aztán a szívó gyökerek felvesznek.
A vízáteresztő szerkezet azért is fontos, hogy a fölösleges víz elfolyhasson, mert a pangó vízben a gyökerek megrothadnak. A rothadás fölfelé terjedve a növényt is súlyosan károsítja vagy el is pusztíthatja.
Szerkezeti szempontból a talaj 50% szilárd anyagot, 25% nedvességet és 25% levegőteret kell tartalmazzon.
A keverékekhez használt anyagok:
érett lombföld -leggjóbb a bükk, átrostálva,
melegágyi föld –tápdus,
komposzt –különféle lehet,
tőzeg –többféle ismert,darálva és rostálva,
érettt trágya –fekete és porhanyós,
folyami homok –különféle szemcsézetü,
kőzuzalék –bazalt vagy más ásványi anyag,
perlit –expandált vulkáni közet, steril és könnyü,
kerámia törmelék,
faszén zuzalék,
agyag konglomerátum vagy granulátum,és egyéb anyagok.
Ezekböl készűlnek, kűlönféle arányba keverve a kaktusz talajok


Lörincz István
kertész mérnök

Nagybánya<





Asociatia Aztekium. Cactus Satu Mare
http://www.aztekium.ro

Adresa paginii:
http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=38