A soksejtû növényi szervezeteknek csak a test felületén levö sejtjeik vehetik fel a vizet és tápanyagot közvetlenül a külsö környezetbõl, míg a test belsejében levõ sejtek a szomszédos sejtekbõl veszik át azokat. A tápanyag felvétel, különbözõ vízben oldott, szervetlen sók, szerves savak sói és különbözõ ionok formájában történik.

Ezeknek az anyagoknak a méretei melyeket a bõrszövet - rizodermisz át ereszt magán, ion, atom és végsõ soron víz molekula nagyságúak, sokkal kisebbek mint a spórák melyeket az egészséges ép gyökérbõrszövet nem enged át magán - a nagyobb részeket kiszûri - kint rekeszti a növénybõl.

A víz felvétel egy nagyon komplikált folyamat melyet több fizikai inhibició, diffúzió és ozmózis, valamint élettanii permeabilitás, plaszmolizis, turgeszcencia és szívóerõ, jelenlegi egyéni vagy egyes jelenségek együttes hatása biztosítja. Ezeknek a jelenségeknek leírása, ismertetése túlhaladja témakörünket.

A magasabb rendû növények fõ vízfelvevõ szerve a gyökér, és pedig a vékonyabb fiatalabb szívógyökerek, míg a vastagabb kéreggel burkolt úgynevezett hajtógyökerek a rögzítést szolgálják. A nagy kiterjedésû gyökérrendszer hatalmas vízfelvevõ felületet képvisel. Hogy képet alkothassunk a növények különbözõ részeinek mennyiségi és felületi arányaival alább közlöm DITTMER (1937) számításaitt öszi rozson, kalászba-szökés idején.
Középértékben egy növényre számítva a következõ eredményeket kapta:
145 elsõrendû gyökér, 35000 másodrendû gyökér, 2.300.000 harmadrendû gyökér és 11.500.000 negyedrendû gyökér, összesen 14.000.000 gyökeret talált. Ezeknek a teljes hossza 600 km, öszfelületük pedig 225 m². Ezeken a gyökereken kb. 15 milliárd gyökérször volt melyeknek hossza kb. lO.OOO km, öszfelületük pedig 400 m² tett ki.
A növény föld feletti része 80 hajtásból és 480 levélbõl állott, s ezek öszfelülete 4,5 m² volt. Tehát a rozsnövény föld alatti részének öszfelülete kb. 130-szor nagyobb, mint a föld feletti része.

Dittmer számításai szerint a a rozsgyökér napi középnövekedése 115.000 új gyökér 5 km hosszúságban és 119 millió új gyökérszõr 80-90 km hosszúságban. Ez azt mutatja, hogy a növény naponta új talajtömegeket hálóz be és ezekbõl abszorbálja a vizet és a benne oldott sókat.
Ha figyelembe vesszük, hogy megfigyelések szerint szabadban élõ kaktuszoknak is van, 16,0 m (hosszú gyökerük) mélységig lehatoló gyökerük, fogalmat alkothatunk magunknak a szabadban élõ kaktuszok gyökérmenyiségérõl is, vagy az edényekben nevelt növények gyökérmenyiségérõl melyet a kicsiny földlabda méretei miatt nemigazán tudunk érzékelni.

A szárazföldi növények gyökereit több övezetre oszthatjuk:

A növekedõ gyökér csúcsát a gyökérsüveg védi a mechanikai behatásoktol „a”

efölött van a tenyészöcsúcs-osztódó sejtek „b”
fölötte van a sima vagy növekedési övezet „c”

A sima övezetben még nincsenek teljesen, kialakulva a faedények a fõ vízvezetõ pályák tehát a vízfelvétel menyisége ebben a zónában kicsi.
E fölött egy rövidebb vagy hosszabb gyökérszõrövezet következik „d”
Itt a faedények már teljesen kivannak alakulva, tehát a felvett víz menyiséget eltudják szállítani.
A gyökér alapjánál találjuk az érdes övezettet „e” ahonnan az idõsebb gyökérszõrök letöredeztek. Itt a sejtfalak kutinizácioja csökkenti a vízzel szembeni permeabilitást. Tehát a víz abszorbciója a gyökérszõr övezetben a legaktívabb.

A gombabetegségeket okozó spórák a gyökerekbe két fõ módon kerülhetnek be:

1. Átültetéskor lehetetlen hogy ne sérüljön meg a gyökér álomanya. A földlabda szétesésekor egyszerre a gyökérsz?rök százai szakadhatnak le. A kis edényben tartott növény gyökerei összegubancolódva nõnek, meghajolnak, megcsavarodnak. Átültetéskor a kigubancolt, kiegyenesített gyökerek, gyökérbõrszövete megrepedhet, az elágazásoknál az egész gyökér berepedhet, a földkeverék tömörítésekor a tömörít? szerszámunk újabb sérüléseket okozhat a gyökér bármelyik részén. Az ültetéshez használt földkeverék enyhén nedves. Az általános ajánlatok szerint az átültetett növényt 3-4 napig nem öntözzük.

Az én véleményem szerint általános nagy hibát követünk el. Az enyhén nedves vagy akár teljesen száraz talajkeverékbe ültetett, megsérült gyökérrészen a gyökér természetes nedvességében a gombabetegségek spórái rögtön csirázni kezdenek a hifák behatolnak a sérült részen a gyökér központi hengerébe ahol a faedények vizet szállító rendszerében a növény felsõ részei felé haladva, az alsóbb részeken teljesen eltömik a szállító edényeket és a növényünk egy idõ után elpusztul.

2. Ha az átültetendõ növény gyökéri részén gyökérpajzstetveket észlelünk, ha jól megfigyeljük az egész gyökér csomót, a következõket figyelhetjük meg: Ha a pajzstetü támadás már régebbi találunk olyan gyökér részeket ahol a gyökerek, száraz elpusztult, barnásak, törékenyek és itt már nincsenek elõ pajzstetvek sem. Az élõ pajzstetvek arrébb friss gyökerek között bújnak meg.

Mi történt ?

A pajzstetû a szúró - szívó szájszervével a gyökérszövetet átfúrja, tehát megsérti. Ezen a sérült részen a gombabetegség bejut a gyökér belsejébe. Amikor a gyökér annyira meg van már támadva, hogy nem képes a nyers és feldolgozott táplálékot szállítani, a pajzstetû is táplálék nélkül marad, tehát tovább kell álljon egy új, friss egészséges gyökeret kell keressen ahol újra lefikszálja magát és minden kezdõdik elõröl.

Ha ezek az elpusztult gyökerek mellet található vastagabb még épnek latszó gyökereket is megvizsgáljuk észrevesszük, hogy ahonnan a beteg elszáradt gyökérrészek leszakadtak egy kis barnás pont maradt. Ha a gyökeret ezen a részen elvágjuk egész biztosan megfogjuk benne találni a gombabetegséget legtöbbször a Fusarium oxysporum-ót.

Véleményem szerint ha a gyökérpajzstetûtõl megszabadultunk, meg kell szabadítsuk növényünket a gombafertõzéstõl is. Minden átültetéskor a növényeink gyökérzetét ki kel tegyük 10 -14 napra a direkt napsütésre, hogy az ultraibolya sugarak a megsérült részeket fertõtlenítsék át és a ultra vörös sugarak melege szárítsák be a sérült részeket, míg kialakul a másodlagos bõrszövet a kallusz és csak ezután ültessük újra el a növényeinket. Vigyázzunk, hogy ne vigyen, minket tévedésbe az olyan megfigyelések, hogy már sok növényt ültettünk át és csak kevés pusztult el láthatóan nem az átültetés miatt.

Sok esetben tényleg nem lesz semmi balja a növényeknek átültetéskor. Viszont nem minden növény egyformán érzékeny a gombabetegségekre. Van amelyik egy két hónappal az átültetés után már elpusztul de vannak olyanok is melyek egy két év után jelzik, hogy valami nincs rendben.

Szabó Gábor
Négyfalu (Sãcele)

Felhasznált szakirodalom: Péterfi István és Brugovitzky Edit - A növények életfolyamatai