Kaktuszok és pozsgások

Biztos le vagyok maradva, ezt még nem halottam. A tisztára vagy a már csomósodotra gondoltál ? A már csomósodottol lehet hogy egy kicsit "illatos" lesz a környék. Szerintem egyiket se a kaktuszoknak találták fel.

A macskaalom az az anyag,amire a macska végzi a dolgát. Ezt a szót igazán
nem használják nálunk. Én ugy tudom valami zeolit származék. A zeolit egyebként egy nagy belső felületű szilikát ásvány, ami alaposan meg tudja kötni a nedveséget.
Szerintem jó a talajkeverékbe én 10% ajánlok ( természetesen tisztán)

A magyarorszagi kaktuszosok oldalan olvastam,de nem ajanljak ,mert nagy a ph.Bocsanat ha butasagot irtam.

A talajnak, vagy a talajt helyetesitő közegnek a kaktusznevelésben kettős feladata van:
A növények számára biztositja a talajba való rögzítődést, támaszkodást,
A levegőt, vizet, tápanyagokat biztositja a növények számára.
Hacsak egyetlen említett funkciót nem teljesít a talaj, a növények szamara végzetes következményekkel jár a hiány, mert a növény elpusztul. A talajok úgy keletkeznek, hogy a kőzetek málladékába különféle anyagok, főleg szerves anyagok kerülnek, s külömbözö bomlási szintetizálódási folyamatok után a növények számára termőképessé válnak. Felmerül a kérdés, hogy a talaj pótolhatatlan-e a növények számára. E kérdésre nemmel kell válaszolnunk. Ma mér kémiai technika különféle tápanyagoldatokkal a talaj táp és vízellátó szerepet pótolni, ill. helyettesíteni tudja. Így természetesen kaktuszokat is nevelnek föld nélkül vizes oldatokon (ennek nagy szakértője Lukoczki Zoltán Székesfehérvárol egy jó pár év tapasztalattal rendelkezik) A talaj egyik legfontosabb tényezője a talaj szerkezet. A jó szerkezetű talaj hézagos, a rossz szerkezetű összetömött. A talajszemcsék közötti hézagok nagysága nem a szemcsék méretétől, hanem attól függ, hogy milyen a talaj szerkezeti félépítése. A jó szerkezetű talaj hézagaiban a víz jól mozog, de vigyázni kell a tulöntözésre, mert a vízzel való teljes telitetséggel kiszorul a hézagokból a levegő. A levegő-viz arányának ideális mértéke a talajon:30:70%. Vízzel való tartós telítettség esetében a talaj levegőtlensége miatt a növényfulladása is bekövetkezhet. A fulladást ilyenkor nem teljesen a viz okozza, hanem az ilyen talajokban gyökérmérgezö vegyületek is keletkeznek( erjedési folyamatok), melyek a növény pusztulásához vezetnek. Növényeink talajának szerkezetét mesterségesen is szabályozhatjuk. A talajlazitás alkalmazása szemcsés folyami homokot, apró kavicsot, téglatörmeléket, rostos tőzeget, fakérget, salakot, perlitet, porozus keramia kavicsot, macskaalom,( amit Melinda emlitett) használhatunk. Ezek az anyagok növelik a talaj hézagtérfogatát, lévégőségét és kedvező feltételeket teremtenek a gyökér működése számára.

A zeolit alapú almot szokták használni,mert magas az ásványi anyag
tartalma.De csak kis mennyiségben,és jó ha előtte lerostálják róla a
port,mert különben csomósodik
Üdv.

Természetesen minden gyűjtő igyekszik megtalálni a számára ideálisnak tartott földkeveréket. Így vagyok ezzel én is. Két féle keveréket csinálok egyet a kaktuszoknak és egy másikat a pozsgásoknak. Évek óta van két komposztálóm az egyik, ha megtelik, jön a mellette lévő. Az előbbiben pihen a komposzt egy évet. Én mindent ide pakolok, ami elrohadhat kávétól a borsószárig mindent. Ezt rostálom és felesben keverem finomra rostált sóderrel majd vödrönként egy kőműves kanálnyi fahamut keverek hozzá. Ez az alap földem. A kaktuszokéhoz teszek vödrönként egy maréknyi kókuszrostot /egy téglányi darab képes kétvödörnyi vizet felszívni/ ez nem rohad el sosem és a földet lazán tartja. Tulajdon képen a tőzeget helyettesítem vele. A tőzeg, ha kiszárad, akkor nagyon kemény lesz tőle a talaj, míg vele szemben a kókuszrost mindig puha marad. A pozsgásokéhoz nem teszek, az ő földjükhöz egy kis agyagosabb homokot keverek. Nálam ez nagyon bevált és úgy látom, hogy a növényeim is jól érzik magukat. Lentebb olvastam a macskaalomról ez egy kitűnő anyag. Feleségem összegyűjti egy kupacba és én tavasszal át rostálom és miután a sziklakertem elkészült a föld tetejére szépen kiszórom, és esztétikailag jól mutat. És ami a legfontosabb az, hogy pont annyira válik savassá, hogy a kiszórt területet messze elkerülik a meztelen csigák! Úgy látszik, hogy csípheti a hasuk alját! Így hát nálam nagy becsben van a használt macskaalom.

Szia Tamas! Koszonom a tanacsot meg fogom probalni a komposztalast,mert itt csak tozeges foldet lehet kapni amit a notocactuszokon kivul mas nem szeret .Sajnos veszitettem el kaktuszt a fold miatt.A mammillariak nem nagyon szeretik.

Kellemes napot kívánok mindenkinek

A homokos talaj nem folyik ki a virágedényből, ha az edény aljára egy réteg gézt teszek. Ez a vizet teljesen átengedi, de a finom szemcséket nem.
Nem szoktam sokat vizsgálgatni a kaktuszok gyökerét, mert ez megárthat a hajszálgyökereknek, a "piszkálgatás" alkalmával letörhetnek, sérülhetnek, s akkor a növény fejlődése leáll.
A kaktuszföldet én is kirándulások alkalmával szerzem be, s kb. ugyanolyan összetevőjű, mint a Mihaié, csak én kizárólag fenyőlombföldet használok, mert gombaölő hatása van, de csak olyan kaktuszok földjébe teszem, amelyek a savasabb talajt (alacsony pH) kedvelik. Amelyek a meszes talajt szeretik (magass pH), azoknak zúzott és jól kimosott mészkövet, vagy krétaport keverek a talajába. A kréta ugyan cementesedik, de ha jól el van keverve ez elmarad.
Szerintem fontos figyelni a talaj pH-jára, ha olyan talajkeveréket akarunk, amelyben a kaktuszunk jól érezze magát.
A humusz pedig (az én ismereteim szerint) nem nagyon jó a kaktuszoknak, túl sok nitrogént tartalmaz

Én a cserepek alájra egy réteg száritott sphagnumot (tözegmohát) szoktam tenni, tömni ugy hogy teljesen ellepje az cserép alját olyan vastagsában hogy ne látszodjon át a kifolyó juk. Ez sem engedi át a talajkeveréket de a vizet igen. A módszert Steib Karcsi bácsitol vettem át, töle vásároltam az elsö kaktuszáimat a '80 évek közepén. Azt mondta hogy ez nagyon lasan bomlik és rothadásával savasitja a talajt. Ha jól emlékszek ö csak a sphagnum gyökerét használta én egy kicsit ujitottam nem bibelödök a szárak leszdésével. Tény hogy 4-5 év után is nagy része még megtalálható a cserép aljan.