Kaktuszok és pozsgások

A talaj kémhatása. A növényeket a leggazdaságosabb, a számukra optimális termőhelyen tartani, mert itt fejlődnek a leggyorsabban, itt állnak ellen legjobban a kártevőknek és a betegségeknek. A növényeink közérzetét sokféle környezeti körülmény befolyásolja. Ilyenek pl. a vízellátás, a levegő, és a talaj hőmérséklete, a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota. Van azonban egy fontos tulajdonság, amely meghatározza, hogy mit lehet, és mit nem lehet nevelni. Ez a talaj kémhatása. A nálunk élő és megszokott növények többsége a közömbös kémhatású talajokon érzi jól magát. A növények egy másik csoportja viszont a savanyú kémhatású talajokat szereti. Ezek a lúgos talajon senyvednek. Kifejezetten savanyú kémhatású talajt kedvel egy gyönyörű virágú cserje a havas szépe / Rododendron/, továbbá az azálea, a hortensis, a szelídgesztenyefa, és a kaktusz is. A mi talajaink többségében a lúgosságot, a nagy mésztartalom idézi elő. A mész egyébként nélkülözhetetlen tápanyaga a növényeknek és a talajban élő baktériumoknak is. A növények nem sok meszet fogyasztanak, de ha ez a kevés nem áll rendelkezésükre, akkor elpusztulnak. A kémhatást –a talajoldatok savanyúságát- egy speciális mutató a pH-érték fejezi ki. Ez a mutató- a számítást némileg leegyszerűsítve- azt mutatja meg, hogy a vizsgált oldat literenként hány gramm hidrogéniont tartalmaz, vagyis az oldat hidrogénionkoncentrációjának a kifejezésére alkalmas. A pH- érték nulla és 14 között változhat. A desztillált víz- közömbös kémhatású lévén- pH 7.0 értékű. Az ennél kisseb érték savanyúságot, a magasabbak lúgosságot jelentenek. A termőtalajok pH-értéke 4és 10 között lehetséges, a 10-nél nagyobb érték és a 4-nél kisebb pH-értékű talajokban a növények nem élnek meg. A pH-érték mérése. A talajok pH-értékét a laboratóriumokban pontosan meg tudják határozni. Van azonban egy egyszerű módszer erre is. Otthon bármikor elvégezhetitek ti is! A leggyorsabb –csupán csak tájékoztató értékű- eljárás az, ha tányérba tesztek egy kevés talajt, és ezt közönséges háztartási ecettel lecsöpögtetjük. Ha a talaj meszes, lúgos, akkor az ecetsav hatására pezsgés indul meg. A nagyon meszes talajt így kezelve igen élénk pezsgést figyelhetünk meg. A talaj szinte forrni látszik. Valamivel pontosabb tájékozódást ad a talaj kémhatásáról a következő teszt. Vegyetek egy darabka fehér lakmuszpapírt, desztillált vízzel nedvesítsétek meg és takarjátok le vékony itatóspapírral. Erre tegyetek egy darabka földet, és ezt is nedvesítsétek meg desztillált vízzel. Az itatós csak azért kell, hogy a lakmuszpapírt a föld ne piszkítsa be, és jobban tudjuk a színváltozást észlelni. Ha az elkékülés hosszabb idő alatt következik be, akkor a talaj még elég meszes ahhoz, hogy benne a mészkedvelő növények megéljenek. Ha viszont a papír megvörösödik, akkor a talaj mészben szegény, és benne a mészkerülő növények virágoznak a legszebben.

Jó estét mindenkinek!

A Tamás nagyon érthetöen és egyszerűen elmagyarázta a talaj kémhatását és szimpla mérési lehetöségeket

Én egy modernebb eszközt is szeretnék javasolni

Kertészeti boltokban megvásárolható, elektromos PH mérö. Egyszerűen beszurjuk a nedves talajba és leolvasuk az értéket

Jó estét mindenkinek

Én egy egészen szakirodalomnak tűnő szakirodalomban (Cactus e dintorni) azt olvastam, hogy nem minden kaktusz a savanyú talajt kedveli, hanem ez az élőhelytől függ: a mészkőhegyek kaktuszainak bázikus talaj kell, a vulkanikus hegyeken élőknek semleges vagy enyén savas, és általában az epiphytonoknak savas. Én ilyen földkeverékekbe tettem a növényeimet. Namostmár nagy hülyeséget csináltam?