Kaktuszok és pozsgások

Kedves gyűjtőtársak! Örömmel olvasom figyelemre méltó hozzászólásaitokat! Csak azt szeretném hozzá fűzni, hogy ha a Peireskiát tekintjük egy ős kaktusznak akkor a kedvelt növényeink ékes bizonyítékai a tökéletes alkalmazkodásnak az adott környezethez. A talaj a közeg ahol élnek a fény a hőmérséklet ezek összessége mind hatott a kaktuszaink habitusára. Láthatjuk ezt a saját itthoni növényeinken is, ha összehasonlítjuk az élőhelyi taxonokkal. Ja, hogy. hogy került a fára a Rhipsalis? Valahogy, úgy ahogy fentebb leírtátok. Köszönöm Ildikó a témaindító írásodat!

Köszönöm a hozzászólásokat, sok információval lettem gazdagabb általuk. A kérdést, ami engem igazán érdekel, most látom, hogy nem fogalmaztam meg elég jól. Arra, hogy hogyan került a Rhipsalis a fákra sok okos választ kaptam. DE: hogyan maradt meg a fán? Meg egyáltalán mi a csodát keres a fákon egy k a k t u s z? Hansnak igaza van, ezek a kaktuszok valahogy furák, idegenek... Mert a megszokott kaktusz-szokásokkal ellentétben ezek nedves környezetben élnek, árnyékban, kevés a nyári-téli hőmérsékletkülönbség, a csapadék menyyisége szinte teljesen azonos, s mindemellett rendes kaktuszok, mint felépítésüket, mint életmódjukat tekintve. Hát nem fura, hogy szukkulensként, CAM fotoszintézissel, nappal zárt pórusnyílásokkal ott élnek a trópusi erdők fáin? Ha a kaktuszok alkalmazkodása és az alkalmazkodás okozta formagazdagsága a Pereskiától a Rebutiáig csodállatos, akkor a száraz életmódhoz alkalmazkodott kaktuszok jelenléte azon a helyen már valósággal "természetfeletti"...
Nem?

Ha egy pár kaktuszt veszünk példának lehet megértjük

A Hyliocereusnak egy vékony hajtása elképzelhetetlen gyorsasággal kúszik fel a fa törzsén (egy vegetációs időszakban egy méternél többet nőhet). Járulékos gyökereinek segítségével nagy erővel tapad meg a fa törzsén. .A fa koronájában pedig dúsan elagázik.
A szelenicereus, fiatal példányai a talajban kelnek, ki a talajon kúsznak-másznak, az öreg növények pedig nagy tömegben élnek beteg vagy elhalt fák koronájában, sziklákon, de gyakran kúsznak sürünövésű cserjék, bokrok tetejére is. Az igazi fán lakó kaktuszok a Ripsális fajok ahogy erről már említés volt. Ezek a növények vállalták a tápanyag és vizhiány okozta nehézségeket, ezért cserébe elegendő fényhez jutottak Életük szüntelen harc kiszáradás ellen, hisz őserdőkben bőven hulló csapadék gyorsan lefut a fák törzsén a talajba. Valamilyen módon gondoskodniuk kell a víz megtartásárol. A fán lako Orhideák víztároló gumókat fejlesztenek, a Broméliák levéltölcséreiben tárolják a fennmaradásukat biztositó vizet.. A fán lako kaktuszok a pozsgás áletforma által bisztositott módon csökkentik a párologtatást.


Hylocereus costaricensis


Rhipsalis baccifera

Szevasztok!
Örömmel olvastam, hogy nemcsak az én "rögeszmém", hogy a kaktuszokat kapcsolatba lehet hozni a Gondwana őskontinenssel.
Azonban, a véleményem szerint, nem egy (vagy kettő) a Gondwana-n kialakult növénycsoportról kell (szabad) beszélnünk.
Mint tudjuk az élőlények genetikai anyagának jelentős (pontosan nem emlékszem kb. 80-90%-a) része az élőlény (faj) egész életében inaktív marad. Bizonyított tény, hogy a gének egy része nem vész el, hanem ilyen inaktív formában megmaradhat.
Véleményem szerint így kapcsolhatók össze a kaktuszok a Gondwana őskontinenssel. Hiszen a Gondwana éghajlata (természetföldrajza) - bizonyos mértékben - hasonló volt a mai kaktuszok élőhelyeihez, tehát ezeket a géneket vitte tovább az az ősnövény, amelyből a kaktuszok kialakultak.
Engem jelenleg inkább az foglalkoztat, hogy mik azok a jellemzők - ha egyáltalán vannak - amely alapján biztosan el tudjuk határolni a különböző kaktuszfajokat.
Istennél semmi sem lehetetlen. Miért kell kizárni, hogy az evolúció emberi találmány? Azért, mert az ember több ezer évig nem tudott róla azért az még volt és ezen rajta tartotta a Teremtő a kezét és a szemét.
Miért ne lehetne elképzelni, hogy az összes élőlénynek bizonyos szabadságot adott az életben maradáshoz és ehhez az örökítő anyagot is felhasználta?
Üdv.: Gyuszika

Szerintem szörnyen nagyot tévednek a tudósok.